Biztos mindenki ismeri ezt a jelenséget, mikor hétfő reggel valahogy semmi sem sikerül. Idétlen az egész és összevissza szerencsétlenkedsz.
Na valahogy így történt ma velem is...
A hugom nem aludt itthon, ezért - mivel olyan szép nagy ágya van - ott aludtam. Ezzel még nincs semmi para. De!
Reggel, mikor felkeltem - ugye sötét van, redőny lehúzva, ajtó becsukva... semmit nem talaltam meg. Redőny helyett magamra rántottam majdnem az egész könyvespolcot, és legalább 10 percig keresgéltem felkómásan, hogy hol a francba van az ajtó...
Persze csőstől jön a baj: Megpróbáltam fogkrémmel borotvalkozni, de hm... nem igazán volt sikeres... Majd egy borotválkozás közbeni telefon után, félig habosan sikerült fogat mosni, aminek az lett az eredménye, hogy borotvahab-illatú lett a szám...
Az pedig már csak épp említésre méltó, hogy otthon felejtettem a táskám, és erre csak 10 perc utazás után jöttem rá...
Éljenek a hetfők!