Mostanában rendszeresen kosarazom egy többé-kevésbé renszeres összetételű csapattal (igen, láttam már kosárlabdát :P) szerda esténként, ahol a - jelen esetben abszolute nem - gyengébbik nemből is vannak néhányan. Ilyenkor az ember fia ugye próbál óvatosabb lenni (persze nemmegy), viszont gyönyörűen össze tud szedni nehány karmolást meg pofont :)Nade. Legutóbbi esetre viszont még nem volt példa (legalábbis én tuti nem hallottam még ilyet). Az egyik drága csajszival - konflitkusba keveredtem, melynek forrása az volt, hogy na most akkor kinél is legyen a labda (természetesen ellenfelekként), és valahogy labdaszerzési manőver közben sikerült a hm.. hátsó felemmel tarkón ütni/vágni(seggelni?), amitől szegénykém utánna percekig fetrengett a földön, persze én is, csak én a röhögéstől....
Ja, és megkaptam hogy csontos a fenekem. Nagyszerű. Bár inkább, mint hogy kövér :D
